Boross Zoltán

Az oszmán törökség térhódítása a Balkán-félszigeten - 1.    >>

A Keletrómai Birodalom az 1200-1300-as évek fordulóján válságba kerül. A mindjobban erõsödõ arab és török hódítások leszakítják a birodalom keleti tartományait és elõtörnek a Dardanellák térségéig.
Európa északi részeirõl a szláv népek nyugati ága dél felé vándorolva eléri a Balkán-félszigetet, és annak arculatát megváltoztatja. A szabadsághoz szokott népek nehezen tûrik Bizánc-Konstantinápoly hatalmát.
1307. Todor Szvetoszlav cár fogadja a bizánci követeket. Az ellentétek mind élesebbek, de ezeket még sikerül tárgyalások útján elsimítani.

1328. Két évtized múlva Mihail Sisman cár már fegyverrel támad a bizánci hatalomra, hogy függetlenségét megõrizze.
1332. Nem sokkal késõbb Ivan Alekszander cár nehéz csatában veri meg a bizánci csapatokat Rossokastrónál.

Az 1330-as években fejedelemségekre bomlik az egységes Szerbia.
Subich Mladen dél-horvát fõúr meghódol a magyar királynak, Károly Róbertnek. Hálából megkapja Zrin várát. Ezzel megváltozik a nevük is, õk lesznek a Zrínyiek. (1322).
Dusán, dél-makedóniai cár lázadása, valamint a balkáni népek általános felzúdulása olyan erõs, hogy annak leverésére Bizánc a kisázsiai szomszéd, Törökország segítségét kéri. Ezt a segítséget Törökország nem utasítja vissza.